Novial

A nehéz szavak ábécérendű listája

Ebben a listában összegyűjtöttünk számos olyan szót, amelyek bizonyos jellegű nehézséget vetnek fel, akár a választandó alakjuk, akár a nemzetközi nyelvben való használatuk tekintetében. A jövő feladata marad az, hogy összeállítsuk az ilyen szavak teljes listáját, ahogy azt a Progresoban a legkorábbi cikkeim egyikében¹ jeleztem. Ennek a listának tartalmaznia kell az etnikus nyelvekben használt alakokat az előnyeik és hátrányaik interlingvista szempontból történő bemutatásával. Addig is hasznos információkat találhatunk az ido szótárakban (a legjobb L. H. Dyer ido–angol és angol–ido szótára [Ido-English Dictionary, English-Ido Dictionary. I. Pitman and Sons, London, 1924]), illetve a hivatalos occidental gyökszótárban (Radicarium Directiv del Lingue International Occidental. Tallinn, 1925). Kevésbé hasznos G. Peano műve, a Vocabulario Commune ad linguas de Europa Internationale (Ventimiglia, é. n.). Szerencsére a szükséges szókészlet nagyobb részét könnyebb meghatározni, mint az alább felsorolt szavakat.

 

ADI ‘hozzáad’, aditione. – Adie ‘viszontlátásra’.

ALME (sp.-p., ritka ol. alma) tűnik a legjobbnak a ‘lélek’ jelentésre. A fr. âme nem használható, mert az am- gyök a ‘szeret’ értelemben kívánatos. A (lat.) ol. anima sem lenne jó, mivel az animal származékot az ‘állat’ jelentésre kell fenntartanunk. Az a. soul esetén az ou kettőshangzót el kell kerülnünk, és az így egyszerűsített sol- összeütközésbe kerülne a sol ‘egyedül(i), magányos; csak’ szóval: ol.-sp.-p. sol, fr. seul, a. sol- a solitude, solitary szavakban. A n. Seele a sele ‘sejt, cella’ tővel ütközik.

BASE, BASI. Az ido megkülönbözteti a basa ‘alacsony, basszus’ melléknevet (olyan összetételekkel, mint basvoco, basreliefo, basklasa) és a bazo ‘alap, bázis’. Nem látok semmi hátrányt abban, ha basi melléknévi alakot veszünk fel a base ‘alap, bázis’ főnév mellett, miközben ez utóbbi alak jelenthet basszus hangú férfit vagy nőt is. Megjegyzendő, hogy az a. base-nek ‘aljas’ jelentése is van, de ezt másként kell visszaadni: shamindi, nonnobli stb. A base főnévből nem képzünk ‘vmire alapoz’ jelentésű igét, ilyen értelemben a funda vagy apoga alakot használjuk².

DARF (? DARFE)³ ‘szabad (vmit megtenni), -hat/het’ a németből. – deve⁴ ‘kell (erkölcsileg), köteles’; devo ‘kötelesség’. – deba ‘tartozik (vkinek), adós’; debatum ‘tartozás, adósság’.

DESERTI: ‘puszta, sivár, lakatlan’ melléknév; ebből desertum ‘sivatag, pusztaság, kietlen vidék’. Nincs ütközés a deserte ‘megfutamodik, cserbenhagy, dezertál’ igével, melyből a deserto (vagy desertione) ‘elhagyás, dezertálás’ főnév képezhető (ugyanis ez utóbbi -o végződés nem értelmezhető az elsőnek említett melléknév hímnemű alakjának, minthogy nemigen lehet egy lakatlan személyről beszélni). Az a. desert ‘érdem’ szónak a merite felel meg. A desszert szót a legcélszerűbb desere alakban felvenni (a t néma a franciában, a németben és a skandináv nyelvekben).

DI⁵ ‘nap (24 óra)’ jobb az a. day vagy n. Tag alakoknál a hét napjai okán, vö. fr.-ol. -di: lundi, mardi, merkurdi, jodi, venerdi, saturdi (az utolsó az angolból, minthogy a fr. samedi kevesebb embernek természetes; az ol. sabato, sp. sábado szavakból a zsidó ünnepet jelentő sabate alak lesz). A sundi az angol és a német alapján, minthogy nincs jó újlatin forma. Medidi ‘dél (napszak)’. A jorne ‘nappal’ főnév (fr. jour, ol. giorno) a nokte ‘éjszaka’ főnév ellentéteként. Jornesko ‘hajnal’. Jornim ‘nappal’ időhatározó.

ELEKTRI ‘elektromos’ melléknév, elektreso ‘elektromosság’, elektrisa, elektrifika, vö. Az igeképzők c. fejezet; elektriste ‘villanyszerelő, elektrotechnikus’.

EME ‘cél’, EMA ‘céloz’, EMO ‘célzás (mint cselekvés)’. Jobb, mint az ido skopo (amely az olaszból van: az a. scope ‘működési kör, kiterjedés, (szellemi) terület’ nem pontosan ugyanezt jelenti); az ema áll az ido vizar ‘céloz; szándékozik’ ige helyett is.

FA ‘tesz’, mint a lat. facio igéből eredő formák legrövidebb közös nevezője. De a fa nehézségeket okoz: a fo (fao) igei főnév helyett általában inkább az akto használható; a fere azt jelöli, aki tesz, de jobb az aktere; a fabli ‘kivihető, keresztülvihető’ ütközik a fable ‘mese, fabula’ főnévvel, de ez nem veszélyes, ugyanakkor a legtöbb esetben kiváltható a posibli ‘lehetséges’ melléknévvel; egészében véve ezek a származékok nem nagyon szükségesek. A lat. facio még nagyobb nehézségeket okoz: a fas- ütközik a fase ‘fázis’ (fasie ‘arc’) alakkal, vö. még fasade ‘(épület)homlokzat’ (fr. façade). Fak-: nincs k-val létező etnikus adat; emellett a fake a n. Fach ‘szakterület, szak(ma), osztály; rekesz, fiók’⁶. A fakt- tőhöz a ‘tény, faktum’ jelentés társítandó (a. fact, n. Fakt; ebből fakti ‘tényleges, valóságos’ melléknév). Így mindent összevetve a fa tűnik a legjobb igei alaknak; vö. ol. fa ‘tesz’, fa-nno, fa-re, fa-rò.

FAINI ‘finom’ melléknév, vö. a. fine, n. fein; az egyszerű i magánhangzó, mint ahogy az a franciában stb. van, a fine ‘vég’ tővel okozna konfliktust.

FEMA ‘nő’ a homa mellett: femal ‘nő-, női(es), nőnemű, nőstény’ melléknév; fematri ‘nőies, elpuhult’. Fema-kolegie, fema-vestes, fema-votiste.

FERNI ‘távoli, messzi’ a németből. Az a. far nem megfelelő, minthogy faro = ‘világítótorony, fárosz’.

FIKA, l. Az igeképzők c. fejezet.

FINE ‘vég, befejezés, finis’, fina ‘befejez, bevégez’, fino ‘befejezés (mint cselekvés)’; finali. Ettől független a finit(i) ‘véges’ (ahol a jelentés tartalma nem ‘befejezett’), infinit(i) ‘végtelen’ – de nonfinat ‘befejezetlen’. Ugyanakkor a de- igekötővel -i végű igealakot kell felvennünk: defini a definitione és a definit származékok miatt.

FOGLE ‘madár’, vö. n. Vogel, a. fowl ‘baromfi, szárnyas’ (amely a seafowl ‘tengeri madár’ és fowler ‘madarász’ szavakban még őrzi a régi jelentést), dán fugl, svéd fågel. Ez jobb, mint az ido ucelo (ol. uccello; a fr. oiseau túl messze áll ettől) és a romanal ave, “amely mindenki által felismerhető” (Guérard), vagyis mindenki által, aki tud latinul, a többiek azonban inkább az Ave Mariára fognak gondolni; a sp.-p. ave ritkább, mint a pájaro, passaro.

FRISE ‘fríz, díszítőléc, szegély; daróc, zsávoly’; nincs ütközés a friso ‘hajvágás’, frisa ige, frisere gyökkel.

HAMRE/A/O ‘kalapács’ (a., n., sk.): sokkal nemzetközibb, mint a fr. marteau és rokonai.

HUSE (vagy HAUSE)⁷ ‘ház’ (a., n., sk.): sokkal jobb, mint a dom-, amit mind az eszperantó, mind az ido és az occidental a volapükből örökölt. Ez utóbbi a nyugat-európai nyelvekben csak ‘dóm’ vagy ‘katedrális’ jelentésben található meg, és ezt a gyököt meg is kell hagyni ebben az értelemben; bár az oroszban is дом (dom) ‘ház’ van.

ISLE ‘sziget’ a sp. isla, ol. isola, a. írott isle, n. Insel alakokból. Az ido insulo szóban rossz helyen van a hangsúly. Az isola ige (ebből isolatione) külön szó.

JUSTI ‘helyes, igazságos’; önkényes az, hogy az ido megkülönbözteti a justa ‘helyes’ és a yusta ‘igazságos’ szavakat; vu es ye justum ‘igaza(d) van’. – jus ‘éppen most (éppen akkor), nemrég’.

KAR(I) ‘drága, kedves’; cher(i) ‘drága, költséges’; az a. car ‘kocsi, autó’ jelentésben a veture, chare, vagone szavakat használhatjuk⁸ (mint az idóban).

KASE, KASU, l. A z betű c. fejezet; kasere ‘pénztáros’, kaseria ‘kincstár’; kasual, kasuiste.

KONOSA ‘ismer, tud’: nehéz találni más formát a nagyban eltérő újlatin alakokhoz. Ugyanakkor rekogni ‘felismer, elismer’, -itione.

LANSE ‘lándzsa’; lansa ‘dob, hajít’ ige (fr. lancer).

LEFT(I) ‘bal’ az angolból, az occidentalhoz hasonlóan a (latin eredetű) ido sinistra helyett, amely más jelentést kapott.

LIA ‘fekszik’ (a., n., [sk.]) ‘fekszik’, lieska ‘lefekszik’.

MASE ‘tömeg’; masu ‘buzogány’ (a. mace, fr. massue); mese ‘mise’ (n.-fr.-sk. messe).

MEDI ‘középső, közép-’; media ‘közvetít, közbenjár’ ige mediat(i) melléknévi igenévi alakkal és meditatione (medio) főnévi származékkal. Medidi ‘dél (napszak)’. A semlegesnemű medum⁹ ‘közép, (vminek a) közepe’ alak különbözik a mediume ‘médium, spiritiszta’ szótól. Mid ‘köz(öt)t, közepett(e), közepén, alatt’ elöljárószó.

MEMORE ‘memória, emlékezőképesség’, memora ‘emlékezik’ ige, memoro ‘emlékezés (mint cselekvés)’; memoratum; memorandum; memorim ‘könyv nélkül, betéve’.

MILITE/A/O ‘háború’, milital, militari, militariste. Az a. war, fr. guerre, ol. guerra, n. Krieg szavak közül az egyik sem eredményez megfelelő alakot.

MINE ‘akna; bánya’, mina ‘aláaknáz, aláás’; nincs ütközés a min ‘kevesebb, kevésbé’, minus gyökkel. – Miene ‘arc(vonás), külső, megjelenés’ az a. mien írásképből. Menase/a/o ‘fenyegetés, (fenyegető) veszedelem’.

MORI ‘meghal’, morio ‘halál, meghalás’, vagyis az átmenet az életből a moriteso ‘halál, halott állapot’-ba; morit ‘halott’. “Multi homes tima non moriteso, kel es nulum, ma morio.” Memora mori. – A mortal ‘halandó’ külön szó: a morial alak ‘halállal kapcsolatos’ jelentésű; morisanti (tuanti) vunde ‘halálos seb’.

MUS¹⁰ ‘kell (kényszerből), muszáj’ (a., n.), a múlt idejű alakja mused.

NOBLI: Zamenhof megkülönböztette a nobla ‘nemes (gondolkozású, érzelmű)’ (n. edel) és nobela ‘nemes(i származású)’ (n. adelig) mellékneveket; ezeket nehéz észben tartani; ha mégis szükséges lenne ilyen megkülönböztetés, akkor az utóbbit nobilito (-a, -e, -i) ‘nemes’, nobilitaro ‘nemesség, nemesi rend’, nobilitisa ‘nemességet ad’ gyökkel fejezhetjük ki.

OBJEKTE ‘tárgy’ (objektal vagy objektiv ‘tárgyi(lagos), objektív’; objete ‘ellenvetést tesz, kifogásol’, objetione. (Mint az occidentalban.)

OLD(I) ‘régi, öreg’ (a., sk.); az újlatin nyelvekből nyerhető megfelelő szóalak és a n. alt természetesen kizárt, mivel az alt(i) gyöknek ‘magas’ jelentésűnek kell lennie (fr., ol., sp. és a. altitude). Quam oldi es li infante? Le es nur (ye) un semani oldi. Az ido egy teljesen mesterkélt igét alkotott: evar ‘... korú, ... éves’ (a lat. ævum szóból, amely egyébként nem ezt jelenti), talán azért, mert a franciában nem kérdezhetjük azt, hogy Combien vieux? vagy nem mondhatjuk, hogy L’enfant n’est vieux que d’une semaine. De nincs semmi illogikus a fent javasolt, sok etnikus nyelvben meglévő fordulatokban, hiszen vannak hasonló kifejezéseink mindenféle mennyiségi meghatározásokkal: azt kérdezzük Milyen nagy?, még ha csak egy milliméternyi méretről is van szó, illetve Milyen hosszú ideig tart? a másodperc töredékéig tartó esemény estén is. Akik félnek az oldi használatától ilyen fordulatokban, azok élhetnek a fent említett kifejezéssel: li infante es ye un semane. A novialban természetesen aje jelenti a ‘kor’-t (a. age, fr. âge).

ORDINE/A/O ‘rend’; ordinari. – ordra/o ‘(meg)rendel’. – ordene ‘(lovag-, szerzetes-)rend; rendjel, érdemrend’.

ORGAN ‘szerv’; organal ‘szervi: szervekkel kapcsolatos, ill. azt érintő’; külön melléknév az organik¹¹ ‘szerves: szervekkel rendelkező, élőlények szervezetéhez tartozó’. Organisme, organisa. Az ‘orgona’ hangszer neve novialul orgele (n.-sk. orgel, fr. orgue), orgeliste ‘orgonista’.

OSA ‘mer(észel)’, fr. oser. Az ose ‘csont’ (fr. os, ol. osso, sp. hueso) gyökkel való ütközés nem veszélyes, és nincs ok, hogy az ógörög ὀστέον (oszteon) szóból származó osto alakot vegyük fel helyette, mint az eszperantó és az ido. (Az osasi alak helyett használjuk az audiasie ‘merészség, mersz’ [fr. audace, ol.-sp. audacia stb.] főnév audasiosi ‘merész’ származékát.)

PASE ‘béke’ (fr. paix, ol. pace, sp. paz), amelyből pasifiste, pasifisme; az a. pass, fr. passer ‘áthalad stb.’ lemmának megfelelő gyökhöz pasa alakot kell rendelni, ahol az igei főnév paso. Az a. pace, fr. pas ‘lépés’ megfelelője pasu (lat. passus), amelyből a pasua ‘lép’ igét képezhetjük. Így mi is megkülönböztetjük az ido paco ‘béke’, paso ‘áthaladás’, pazo ‘lépés’ hármasságát. Nem okoz azonban gondot, hogy a pasal származék jelentése egyaránt lehet ‘békéhez tartozó’ vagy ‘az áthaladásra vonatkozó’, mivel ez utóbbira szinte sosincs szükség; vö. a pasosi szónak is két jelentése van.

PIESE ‘darab’ (fr. pièce, ol. pezzo, sp. pieza); pesa ‘mér’ (fr. peser, ol. pesare, sp. pesar).

POLI ‘tisztít’, polit(i) melléknévi igeneve egyben ‘udvarias’ jelentésű melléknév is. Polise ‘rendőrség’, polisano ‘rendőr’.

PORTE ‘ajtó’; porta ‘visz, hord, visel’, porto ‘vivés, hordás’; portu ‘kikötő’.

RASE ‘rassz, fajta’; rasa ‘borotválkozik’, raso ‘borotválkozás’.

ROSE ‘rózsa’; rosie ‘harmat’ (fr. rosée, sp. rocío).

SEKU ‘követ’: ez az alak a legjobb a perseku ‘üldöz’, proseku ‘eljár (vki ellen), beperel, végrehajt’ származékok okán (igei főnév: -kutione); sekuent ‘következő’ (a. sequent, ol. seguente, sp. siguiente). Konseku ‘következik’.

SELO ‘rajongás, lelkesedés’ igei főnév, sela ‘rajong, lelkesedik’; nem kell ütközéstől tartani a sele ‘sejt, cella’ tővel, bár a selosi alak egyaránt lehet ‘lelkes, rajongó’ és ‘sejtekkel, cellákkal teli’. Vagy használhatnánk selule (fr. cellule stb.) alakot ‘sejt, cella’ jelentésben. De az ido selo (fr. selle, ol. sella, sp. silla) helyett sadle ‘nyereg’ alakot kell felvennünk az a. saddle, sk. sad(d)el, n. Sattel alapján. Az a. seal szónak is sigle ‘pecsét’ felel meg sigla igei alakkal (n. Siegel, ol. sigillo, sk. segl). Az idóban celar ‘rejt, titkol’ van (fr. celer, amely nem nagyon használt, ol. celare): ehelyett jobb a kasha tövet felvenni a fr. cacher alapján, amelyet az a. cache főnév is támogat.

SENTI ‘érez’, sentio. A sentimente ‘érzelem, érzés’, a sensa¹² a sensatione ‘feltűnés, szenzáció’ származékkal, és a sensu ‘érzékszerv’ külön szavak, de nehéz elhatárolni őket, vö. persepte ‘felfog, érzékel’, emotione ‘érzelem, indulat, felindulás, elérzékenyülés’ is. Az a. sensible ‘értelmes, okos’ szónak a saji ‘bölcs, okos’, prudent ‘óvatos, megfontolt, ravasz’, rationosi ‘eszes, értelmes, józan’ alakok felelnek meg. N. B. A sento ‘százas’ főnév a sent ‘100’ számnévből képződik.

SERO ‘nulla, zéró’. (Serume ‘szérum, savó’.)

SERTENE, -O, -A, -I ‘egy bizonyos, némely, egyes’; serti ‘biztos, bizonyos, kétségtelen’.

SIGNALE/A/O ‘jel(zés), jeladás’ önálló szó, jóllehet a signe ‘jel’ szabályos származékának tűnik.

SINKE ‘cink’; nincs ütközés a sinko ‘süllyedés’ (sinka ige) tővel, ill. a sink ‘5’ számnévvel.

SOLI ‘egyedül(i), magányos; csak’; suole ‘talp’ (ol. suola, sp. suela, n. Sohle).

SONE ‘zóna’; emiatt ‘hang’ jelentésben a suone hangalakot kell felvennünk, ol. suono, fr. son; suona ‘hangot ad, hangzik’ ige.

STEA ‘áll’ ige (n. stehen). Standa ‘egy bizonyos állapotban van (egészségileg stb.), áll vhogy’. Qualim vu standa? Li afere standa bonim = es in boni stando.

SUME ‘összeg, summa’, suma ‘összead, summáz’. A ‘zümmög’ hangutánzó szó (n. summen, ido zumar) legmegfelelőbb alakja huma (a. hum) vagy sumba (sp. zumbar, zumbir).

TUA ‘megöl’ (fr. tuer) jobb, mint a morisa. A lat. occidere, ol. uccidere nem eredményez megfelelő alakot; a kil- elvetendő a kilo = ‘kilogramm, kiló’ miatt.

*UNI ‘egyesít’ igét nem képezhetünk a novial szabályai szerint az un ‘1’ számnévből, valamint a helytelen *unitione alakot eredményezné. Ezért jobb, ha a szabályos unisa ‘egyesít’ igét vesszük fel, valamint a független unione ‘egyesítés, egyesülés; egység, unió; egyesület, egylet’ szót az uniona ‘egyesül, egységet alkot’ igei alakkal (Unisati States vagy Unionati States?)¹³

VADA ‘megy’. Nehéz jó alakot találni ennek a szónak: Peanónál i van, amely meglehetősen rövid, és nem jól ragozható. Az occidentalban ear van, de e hangzó csak kevés latin alakban található meg, az elő nyelvek közül pedig egyikben sem. Az eszp. iri, ido irar szavaknál a latin főnévi igenévi végződés a tő része lett, amit el kell kerülnünk. Az újlatin va nem megfelelő teljes igének (a vo ‘menés’ szóra sokkal többször van szükség, mint a hasonló fo‘tevés’ igei főnévre). A többi újlatin és germán gyök – al-, an-, and-, ill. ge-, go- – nem tűnik megfelelőnek. – vata ‘(vmiben, vmin át) gázol’ (a. wade, n. waten).

VETRE ‘időjárás’ (n., sk., a.) a hangsúly miatt jobb, mint az ido vetero; hasonlóképp vintre ‘tél’, somre ‘nyár’, hamre ‘kalapács’, vespre ‘este’, arbre ‘fa’ (a francia, olasz és spanyol mindig az első szótagot hangsúlyozza).

VIOLE ‘ibolya’; viola ‘megszeg (törvényt), megerőszakol (nőt)’, származékai: violo igei főnév, violatione. Független a violenti ‘erőszakos’ melléknév, melyből violenteso.

VOSE ‘(emberi) hang’. Voka ‘hív’: voko, vokatione; vokali ‘hang-, hanggal kapcsolatos’ melléknév; a vokale ‘magánhangzó’ önálló szó.

YER ‘tegnap’ időhatározó, mint az occidentalban a beszélt nyelvi fr. hier szóból.

---

A fordító lábjegyzetei

¹ A Progreso I. számában idóul megjelent Quo esas nia Fundamento? (Mi a mi Fundamentónk?) c. cikk az alábbi webcímen olvasható: < http://interlanguages.net/quoesas.html >

² A Novial Lexikeben funde ‘alj, talaj(szint), háttér’ címszó van, apog- tő nincs. A Novialiste egy későbbi írásából kiderül (vö. Nyelvi kérdések (Gyakorlati tanácsok), 7. pont), hogy az említett két ige alakja fonda ‘alapít, alapoz’, ill. apoya ‘alátámaszt, támogat’. Ugyanezen forrás szerint mégis van basa ige. Ezt megerősíti a Novialiste 5. számának egyik cikke, vö. Nyelvi kérdések (Gyakorlati tanácsok), 7. pont.

³ A Novial Lexikebe a darfa ‘szabad, -hat/het’ forma lett felvéve.

⁴ A deve és a mus segédigék különbségéhez vö. Nyelvi kérdések (Gyakorlati tanácsok), 3. pont.

⁵ A Novial Lexikeben a di szó a die ‘nap (24 óra)’ mellékalakja.

⁶ A Novial Lexikeben a fake már csak ‘rekesz, fiók’ jelentésben van meg.

⁷ A Novial Lexikebe a hause ‘ház’ forma lett felvéve.

⁸ A Novial Lexikeben: veture ‘szállítóeszköz, jármű, kocsi’, chare ‘szekér, kétkerekű kocsi, hintó’, vagone ‘(vasúti) kocsi, vagon’.

⁹ A Novial Lexikeben medum ‘közép’ helyett medium szerepel.

¹⁰ A deve és a mus segédigék különbségéhez vö. Nyelvi kérdések (Gyakorlati tanácsok), 3. pont.

¹¹ A Novial Lexikeben organik ‘szerves’ helyett organi szerepel.

¹² A Novial Lexikeben a sensa ige helyett sense ‘józan ész’ főnév szerepel, a sensatione önálló lemma.

¹³ A Novial Lexikeben az uni az ‘1’ számnév hosszabb, melléknévi alakja; az Egyesült Államoknak pedig az Unionati States felel meg.