A novial
A határozók képzői
Bizonyos idő-, hely-, mód-, ill. egyéb határozók nagyon alkalmas módon képezhetők rövidített főnevek segítségével, így:
idő: -tem (< tempe): nultem ‘soha’, altritem ‘máskor, más alkalommal’, omnitem ‘mindig’, irgitem ‘bármikor’.
hely: -lok (< loke): omnilok ‘mindenhol’, nulilok ‘sehol’, altrilok ‘máshol’. A dislok ‘itt’, tilok ‘ott’, quilok ‘hol’ helyett, ill. mellett vannak rövid hir ‘itt’, dar ‘ott’, vor ‘hol’ alakok az a. here, there, where, n. hier, da (dar, darin), wo (worin), dán her, der, hvor szavak alapján. Ezekből hiri ‘itteni’, dari ‘ottani’ melléknevek képezhetők, vö. n. hiesig ‘itteni, idevalósi’.
eset: -kas (< kasu): omnikas ‘minden esetben, mindenképp’, tikas ‘ebben az esetben, ekképp’, altrikas ‘másképpen, másformán’, irgikas ‘akárhogyan, bárhogyan’ stb.
fok: -grad (< gradu): altigrad ‘magas fokban’, tigrad ‘annak erejéig, addig a határig’, kelkigrad ‘bizonyos mértékig, valahogy, meglehetősen’.
mód: -man (< manere, de felfogható a fr. -ment, ol.-sp. -mente átvételeként is): omniman ‘minden tekintetben / vonatkozásban’, altriman ‘máshogy(an), más módon’, nul(i)man ‘semmiképp, semmiféle módon, sehogyan’, nobliman ‘nemesen, nagylelkűen, nagylelkű módon’, severiman ‘szigorúan, komolyan’ stb.
Amikor a módjelleg nem kifejezetten jelenik meg, ez a -man tovább egyszerűsíthető -m-mé; és minthogy ezt a melléknévi -i-hez illesztjük, az eredmény -im, amely gyakori latin határozói végződés1. A privatim ‘bizalmasan, személyesen’, separatim ‘elválasztva, külön-külön’, partim ‘részben’ szavak valódi latin és egyben szabályosan képzett novial határozószavak. További példák: solim ‘egyedül, csak’, altrim ‘másképp, egyébként’, nulim ‘sehogy, egyáltalában nem’, bonim ‘jól’, spesialim ‘különlegesen’, sinserim ‘őszintén’, totim ‘teljesen, egészen, samim ‘ugyanúgy, szintén’.
Anglim ‘angolul’, fransim, germanim stb.
Különbség tehető az alábbi szóhármas tagjai között: naturim ‘természetesen, persze’, naturalim ‘természetesen, természet(e) szerint, természet(é)ből kifolyólag’, naturaliman ‘természetes módon’.
A talim ‘így, úgy’ és qualim ‘hogy(an)’ szavak sokkal közvetlenebbül érthetők, mint a hasonló jelentésű, szintén szabályosan képzett timan és quiman alakok, ezért az előbbiek részesítendők előnyben. Quantim ‘mennyire’ (ez a határozói alak különbözik a főnévi quantum ‘mennyi(en)’ formától.)
Főnevekből képzett -im végű határozószavak: instantim ‘azonnal, rögtön’, noktim ‘éjszaka’, memorim ‘emlékezetből, betéve, könyv nélkül’.
A határozószavak használata kapcsán az eszperantistáknak figyelniük kell arra, hogy ne kövessék azt a (lengyel nyelvhasználaton alapuló) zamenhofi szabályt, hogy az ún. személytelen mondatokban határozói alak használatos: estas necese diri ‘meg kell mondani (= szükséges megmondani)’. Az állítmánynak itt minden nyelvtani elemzés szerint melléknevet kell tartalmaznia: az alany ugyanis a főnévi igenév, amely egyfajta igei alapú főnév. Zamenhof szabálya elfedi a különbséget a ‘nyilvánvalóan szükséges’ és a ‘szükségszerűen nyilvánvaló’ között.
Az itt említett határozószavakat a hangsúlyozás értékelvével összhangban hajlamosak vagyunk az első tagjukon hangsúlyozni: nultem, tikas, omnilok, altriman, altrim stb.
A fordító lábjegyzetei
1 A Novial Lexike szerint a melléknevek előtt elmaradhat a határozók -im képzője, vagyis azok formailag melléknevek lehetnek, vö. A Novial Lexike előszava.
