Novial

Az elöljárószavak

A legtöbb elöljárószó esetén gyakorlati szempontból fontos, hogy két alakjuk legyen: az egyik, amelyik vonzattal áll (ez a tulajdonképpeni elöljárószó); a másik, amikor a vonzat beleértett, vagyis nincs kitéve (amelyet általánosságban elöljárószói határozószónak nevezhetnénk). Az utóbbi esetén nem szerencsés a túl testes forma, így a novialban egy -u toldalék¹ kerül a tulajdonképpeni elöljárószó végére, valamint az -eru végződés -ru-vá egyszerűsödik. Gyakran képezhetők -i végű melléknevek is. Az elöljárószavak elkülönítése és helyes használata nagyon fontos a nemzetközi segédnyelvekben, és minthogy ezen a téren az ido sokat tett, az ido elöljárószavak többségét átvettem. Példákon keresztül mutatok meg néhány olyan esetet, amikor kötőszó képezhető ke hozzáadásával, illetve amikor az elöljárószó összetételt ad -u végződéssel vagy anélkül. Először a helyhatározó, majd az időhatározó elöljárószavakat ismertetem, végül azokat, melyek nem tartoznak e két csoportba.

In ‘-ban, -ben’; inu ‘bent, benn, belül’ (Lo non es inu ‘nincs bent’).

Exter ‘-n kívül; nélkül, híján’; extru ‘kívül, kint’. Exter ke lo es mediko ‘azonkívül, hogy ő hn. egy orvos’.

An ‘-nál/nél, -(o/e/ö)n; -hoz/hez/höz, -ra/re’; szomszédosságot és határosságot jelöl: apoga skale an li mure ‘támassz egy létrát a falhoz’; li fenestres an li strade ‘az utcára nyíló ablakok’; London lia an Thames ‘London a Temzénél fekszik’. (Anu.)

Proxim ‘-hoz közel, mellett’: ni lojia proxim li statione. Lo sidad proxim li porte, e lon marita stead proximu (= mellette). Használható időre stb. utalva is: proxim li venko ‘a győzelem közelében’. Proximi melléknév: li proximi venko ‘közeli győzelem’. Proximeska ‘közeledik’.

Che ‘(személy) -nál/nél; -hoz/hez/höz; ... házába(n)/lakásába(n)’ (fr. chez): che men patro ‘apámnál’; che nus es kustome ke... (Cheu.)

Later ‘vki/vmi oldalán, mellett; oldalához, mellé’: li kapitano stead later li generalo. Latru ‘(az) oldalán, mellette; (az) oldalához, mellé(je)’.

Dexter ‘vki/vmi jobbján, jobbjára; -tól/től jobbra’; dextru.

Left ‘vki/vmi balján, balrajára; -tól/től balra’; leftu.

Sis ‘-n innen; -n inneni helyre’: sis li Alpes. Sisu.

Trans ‘-n túl; -n túlra’. Transu.

Nord, sud, est, vest ‘-tól/től északra, délre, keletre nyugatra’. Nordu stb.

Devan ‘előtt, elé, -val/vel szembe(n)’. Devanu. Devan(u)-brakie ‘alkar’; devan(u)-pedes ‘mellső láb’, devan-chambre ‘előszoba’.

(Koram ‘... jelenlétében’. Koramu.)

Inter ‘között; közé’. Intru. Interakto ‘intermezzo, felvonásköz’, international(i), interstatal(i). Intruspatie ‘köz, vmik közti hely’, intrutempe ‘időköz’, intruregno. Igékkel természetesebb az inter-t használni, habár általános használatra az intru kényelmesebb lehet: Intermixa, interpesi, interrupte, interveni.

Mid ‘köz(öt)t, közepett(e), közepén, alatt’. Midu. (A melléknévi alak: medi.)

Sur ‘-(o/e/ö)n, -ra/re’ (= super, de érintkezéssel): sur li table, mare, strade. Suru. Az összetételekben nem szükséges az -u-ra végződő alakot használni: surshu, surnome (= familienome), surposi.

Super ‘felett, felé; -(o/e/ö)n, -ra/re (érintkezés nélkül)’. Supru: suprunomat ‘fent/előbb említett’. Supernatural, supernombral ‘létszám fölötti’. Supruposi; suprutaxe; suprupasa, supruvada ‘felülmúl, meghalad, megelőz’, supruvido ‘áttekint, megvizsgál’; suprucharjo ‘túlterhelés’; supruhome ‘felsőbbrendű ember’: ezen alakok némelyikében a super- forma védhető. (Superhomal).

Res ‘-val/vel egy szinten/magasságba(n)’ (fr. rez de, au rez de): res li strade. Resu.

Sub ‘alatt, alá’. Subu. Submaral, subteral, subpelal ‘bőr alá adott, bőr alatti, szubkután’, subofisiro; sub(u)skripte, sub(u)veste ‘alsóruha, alsónemű, fehérnemű’, sub(u)komitate, sub(u)grupe stb.

Hinter² ‘mögött, mögé’. Hintru. Hintrupedes, hintrumaste, hintruland; hintrubutike ‘bolt hátsó része’, hinterbutike ‘a bolt mögötti hely/tér/rész/szoba’.

Hinter is német szó, amely az angolban is ismert a hinterland szóból, és az a. hind(legs) ‘hátsó (lábak)’, behind rokona. Az idóbeli dop elöljáró nagyon rossz választás: az ol. dopo ‘után’ szóból származik, amely főként időre utal, és nem helyre, mint az ido dop.

Konter ‘ellen; -val/vel ellentétesen, szemben; neki-’: konter li enemikes; konter expektatione; konter li fluo ‘az áramlattal szemben’. Konter ke ‘ellenben, míg’. Kontru ‘ezzel szemben, másrészt, viszont’. Kontervoli ‘vonakodó, kelletlen’; kontervenene ‘ellenméreg’; konternatural ‘természetellenes’; vö. anti- (Előtagok). Kontruproposo ‘ellenjavaslat’; kontrupapo ‘ellenpápa’; kontrudikte ‘ellentmond’; kontruakte ‘ellenszegül, szembeszáll’; kontrukomploto ‘ellen-fondorlat’.

Oposit ‘-val/vel szemközt, szemben, átellenben’: nus lojia oposit li banke. Opositu.

Sirk ‘körül, köré’, időbeli stb. értelemben is: sirk un hore; sirk mil frankes. Sirku. Sirkumure ‘vmit bekerítő fal’; sirkuregarda ‘körülnéz’.

Paralel ‘-val/vel párhuzamosan’: nus mova paralel li strade. Paralelu.

Along ‘mentén, mentében, mellett’: along li strade, li fluvie. Alongu.

Fro (a., sk.) ‘-ból/ből’. Frou ‘belőle, abból’. (Az idóban de van, azonban zavaró a de, di, da elöljáróhármas – a novialban a fro, de, da alakok lépnek a helyükbe.)

A fro más elöljárószavakkal kombinálható: fro hinter li arbe ‘a fa mögül’, fro sur li table, fro inter li arbres, fro che nus stb.

Ek 1. ‘-n kívül, -ból/ből ki’: ek li urbe; pasu ek libre; 2. anyagot jelöl: ornamento ek ore, ‘arany(ból való) díszítés’; 3. ‘közül’: un ek men amikes; duanti ek chak regimente. Ekmigra ‘kivándorol, emigrál’, ekpulsa ‘kiutasít, elkerget, elűz, kicsap, kizár’.

A 1. ‘(hely) -ba/be, -ra/re, -nak/nek, -hoz/hez/höz, -ig’, ‘(idő) -ig’, (vö. til alább): fro London a Paris; fro tempe a tempe; fro li generalo al simpli soldato; util a omnes; parla al direktere; 2. részeshatározó: dona 10 dollars al povres; 3. egyéb: amo al homes; invidio a altres stb. Kombinálható más elöljárószavakkal: salta a sur li stule ‘a székre ugrik’; a hinter; a trans; a inter stb. (vö. en alább).

En ‘-ba/be; -vá/vé’, az a in helyett is használható. Vada en li chambre ‘a szobába lép’. Chanja plombe en ore ‘az ólmot arannyá változtatja’. Összetételekben: endukte, enporta, enskripte, envada, enspira ‘belélegzik’ (inspira ‘inspirál, megihlet, lelkesít’).

Vers ‘felé, irányába’; időre vonatkozva is: vers li somre. (Versu.)

Til ‘(egészen) -ig’ (térben és időben a végpont kihangsúlyozására). Helyettesíthető olyan összetett elöljárókkal, mint uske a, de a til (a., sk.) alkalmasabb, különösen az olyan kifejezésekben, mint til nun, til tand (a tilnuni, tiltandi ‘eddigi’ melléknévi alakokkal); til ke.

Preter ‘mellett el’. (Pretru.) Preterpasa, pretervada ‘elmegy vmi mellett, túlhalad vmin’.

Tra ‘át, -n keresztül’: tra London, tra li porte. Trau: lo pasad trau sin stopa. Trapasa, travada ‘átmegy, keresztülmegy’; traviva.

Különbség tehető a travidabli ‘transzparens’ (ami átlátszó) és a trauvidabli (amit máson keresztül látunk) szavak közt. De ez utóbbi melléknév ritkán szükséges, és az előző helyett is jobb a transparenti (amely nemzetközileg ismertebb, mint az ido diafan).

Ante ‘(időben) előtt’ (vö. devan előbb). Anteu (vagy inkább ante tum) ‘azelőtt, régebben’. Ante ke. Longitem ante nun ‘hosszú idő óta, régóta’. Ante yer ‘tegnapelőtt hat.’; preyer ‘tegnapelőtt fn.’ (l. Az előtagok c. fejezet).

Az after³ (a., egyes n. összetételek, sk. efter) valóban nemzetközibb, mint az ido–occ. pos, amely a lat. post csonkolt formája, és csak néhány olyan összetételben él, mint postscriptum ‘utóirat’.

Depos ‘óta; -tól/től fogva/kezdve’: me es hir depos sundi, depos du semanes ‘itt vagyok vasárnap óta, két hét óta’. Deposu ‘azóta’. Depos ke me saveskad lum ‘amióta megismertem/kiismertem’.

A depos a novialban önálló szó (fr. depuis, sp. después, p. depois), nem a de (nov. fro) és pos elöljárók kapcsolata, mint az idóban; ez utóbbi esetén az elemek kapcsolata – kb. ‘utántól’ – nem igazán adja ki az összetett elöljárószó jelentését.

Durant ‘alatt, során, folyamán’. Durantu ‘azalatt’. Durant ke ‘míg, mialatt, az alatt míg, miközben’.

Az ido az eszperantóhoz hasonlóan a lat. dum szót adoptálta, azon latin szavak egyikét, amelyek egy nyelvben sem élnek tovább.

Klok ‘-kor’: klok du ‘kettőkor’; klok du e duime = klok du trianti; klok du e tri quarimes ‘háromnegyed háromkor’; klok sink [= 5 minutes] ante tri. Qui klok es? Klok sink minutes anteu ‘öt perccel ezelőtt’. Samiklok, altriklok, tiklok.

Egyetlen változatlan szócska használata előnyösebbnek tűnik, mint az ido eljárása a külön kloko, tbsz kloki szóval: ante du kloki ‘két óra előtt’, ante du hori ‘két órával ezelőtt’ – mintha ezek különféle fajta órák lennének, jóllehet ugyanarról van szó, csak egy maghatározott időponttól számítódnak (dél vagy éjfél, illetve a jelen). Ha ilyen módon a kloki-t megkülönböztetnénk a hori-tól, akkor ezzel összhangban az időpontokban szereplő percekre is külön elnevezést kellene alkalmaznunk.

Per ‘-val/vel, által, útján, révén’: venka per ruse; pruva per exemples. (Peru ‘azáltal, olymódon’.) Per ke ‘azáltal, hogy; mivel’: lo sava per ke lo vidad li krime.

Da ‘által’ (a cselekvő jelölésére, különösen szenvedő szerkezetben): ti libre es (skriptet) da Wells. Li venkateso de Napoleon da Wellington = li venko de Wellington sur Napoleon.

Por ‘-ért; érdekében, javára; -nak/nek; céljából, céljával’: vota por X (a konter ellentettje); disum es por vu ‘ez neked van szánva; ez a te érdekedben van’; por li forme; por (tu) vida plu bonim in order ... Por quum? ‘Miért? Mi célból?’ Por ke on (mey) judika justim ‘avégből, hogy ...; azért, hogy ...; azzal a céllal, hogy ...’

Pro ‘miatt, következtében, folytán’: povre pro pigreso ‘a lustasága miatt szegény’; lo morid pro sen vunde ‘a sebe miatt meghalt’. Pro ke ‘mert’: Me sava pro ke me vidad lum self. Pro quum? ‘Miért?’ Prou, vagy inkább pro tum ‘azért, amiatt, következésképpen, avégből’.

Malgre ‘ellenére’ (fr. malgré); malgre ke ‘(ha)bár; jóllehet; annak ellenére, hogy’. Lo marid se malgre li desiro de sen patro; malgre ke lon patre interdikted lum. Malgre omnum. Malgreu = tamen.

Pri ‘-ról/ről; -ra/re vonatkozólag, -t illetően’: parla, pensa, sava pri ‘beszél, gondolkodik, tud vmiről/vkiről’.

Segun (sp.-p. segundo, fr. selon) ‘szerint, alapján’. Evangelie segun Markus. Segun men opinione (segun me). Paga segun li laboro, non segun li sexu del laboriste. Segunu. Segun tum kel lo dikte ‘annak alapján, amit mond’. Segun qualim lo responda ‘aszerint, ahogyan válaszol’. Segunvoli ‘tetszés szerinti’.

Po (or. ͏о /po/ szócskából, vö. eszp., ido) ‘-ért; -nként, -val/vel; -os/es/ös’ (ár és mennyiség megjelölésére): me ha kompra li libre po tri frankes ‘a könyvet 3 frankért vettem meg’; tri sigares po un franke chakum; six po sent.

Kun ‘-val/vel (együtt/kapcsolatban): lo veni kun sen filies. Les veni kunu. Kunexista ‘egyidejűleg/együtt létezik/van’; kunlabora; kunlernante ‘iskolatárs, tanulótárs’; kunvenio ‘gyűlés, gyülekezet’; kunvivo ‘együttélés’: ezekben az összetételekben a kunu⁴ helyesebb, ugyanakkor kevésbé alkalmas lenne.

A kun formát választottuk (mint az eszperantó és az ido), mivel a lat. kon (con) nagyon sok olyan összetételben található, ahol már elvesztette az eredeti jelentését, és amelyeket megváltozott jelentésükben kell felvennünk: konveni ‘illik, alkalmas’, kontesta ‘vitat, kétségbe von’, kontrakte ‘összevon, összehúz’ stb. – Talmey azt javasolja, hogy a kune legyen a ‘mind ..., ... is’ (a. both) kötőszó megfelelője: La es kune beli e boni. De akkor hogyan fordítsuk a “éjjel is, nappal is együtt vannak” mondatot? Vö. et ... e (itt).

Megragadom itt az alkalmat, hogy figyelmeztessem az interlingvista társaimat, hogy kerüljék azt a gyakori hibát, hogy a kun elöljárót olyan idiomatikus kifejezésekben is alkalmazzák, ahol az a. with, n. mit stb. szócska, ill. m. -val/vel rag használatos, de a jelentés nem ‘-val/vel együtt’: valaki lehet kontenti kun sen amikes (azaz elégedett a barátai körében), de az a. ‘he is content with his wages’, n. ‘er ist mit seinem Lohn zufrieden’, m. ‘elégedett a bérével’ mondatot lo es kontenti pro (pri) sen salarie-ként kell visszaadni. Kétes esetekben a ye használható.

Sin ‘nélkül’ (lat. sine, sp. sin, fr. sans, ol. senza, p. sem). Sin duto, sin jeno. Sinu ‘nélküle’: me prisa (kedvelem) vine, ma pove viva sinu. Ob nus pove fa tum, sin ke lo vida lum? ‘Megtehetjük ezt anélkül, hogy ő látná?’ Sinkuraji = nonkurajosi.

Exept ‘kivéve ..., -tól/től eltekintve’: omnes ha veni, exept Anna. Me es kontenti, exept ke me povud desira ... Exeptu ‘attól eltekintve’.

Ulter ‘-n kívül, -n felül’: ulter lo, lon filio ha es dar. Lo parla pluri lingues ulter sen patrial lingue. Ultru ‘azonkívül, továbbá, különben, egyébként, sőt’. Ultru, me voli dikte. Ulter ke la es belisi, la es belim vestat. – Vö. preter előbb.

Insted ‘helyett’ (a. instead of, n. anstatt). Instedu. Lo non poved veni, ma sendad sen asistanto instedu. Insted ke lo visitad me, me mused visita lo. Insted tu obedia, lo furieskad ‘ahelyett, hogy engedelmeskedett volna, méregbe gurult’.

Az idóban vice van, amelyet így egy más nyelv sem ismer, hanem szellemes módon az a. vice-president, m. viceházmester szavakhoz hasonló összetételekből lett elvonva. Ezek azonban inkább közvetlen alárendelteket jelentenek, nem olyanokat, akik helyettesítik az illetőket.

Relat ‘-ra/re vonatkozóan, -val/vel kapcsolatban/összefüggésben, -t illetően; -hoz/hez/höz viszonyítva’. Relatu.

Dank ‘-nak/nek köszönhetően, hála ...-nak/nek’ (n. dank, a. thanks to, fr. grâce à): dank lon afableso, nus vidad omnum. Danku.

De ‘-nak/nek a(z) ...’ használatos minden (vagy majdnem minden) olyan esetben, amikor a ragozó nyelvekben birtokos eset áll, vagyis nemcsak birtoklást fejez ki, hanem általában vett viszonyt. Emiatt a jelentése szükségszerűen némileg határozatlan, így a használat határai nem vonhatók meg túl szűken, azonban a speciálisabb da, fro, pri stb. elöljárószavak használandók, ha a kétértelműség veszélye merülne fel: li vestes del emperere; li marito de Anna (= Annan marito); li amikos, joyes, pasiones, maladeso de N; li programe del teatre, del vespre; li nombre del monumentes de Paris; li monumente de Napoleon; li deskovro de Amerika (da Columbus); li deskovro de Columbus (= da); li komedies del franses; li komedies de (= da) Moliere; li portretes de Moliere. A li portretes de Rembrandt kifejezésnek két, sőt három, jelentése is lehet, mivel nemcsak a Rembrandt által festett, hanem az általa tulajdonolt portrékat is jelentheti; azonban a szövegkörnyezet gyakran eligazít: li portretes de disi kolektere (de ti musee); portretes de generales; portretes de (da) fransi artistes.

Ye, határozatlan jelentésű elöljárószó, amelyet Zamenhof zsenije teremtett azokra az esetekre, amit nem fednek le a már létezők. Így ott használandó, ahol az etnikus nyelvek idiomatikus kifejezései nem adhatók szó szerint vissza, pl. ye ti konditione ‘azzal a feltétellel’; ye ti sirkumstanties ‘azon körülmények között’; ye li fino del libre ‘a könyv végén’; ye dek kilometres fro li mare; pleni ye bonvolio; longi ye tri metres. La es ye duanti ‘húsz éves’. Vu es ye justum ‘önnek igaza van’ (a. you are right, fr. vous avez raison).

---

A fordító lábjegyzetei

¹ A novial reformja során Jespersen ezt az -u-t -e-vé, ill. -im-mé változtatja, vö. Javított novial, 5. § Elöljárószavak. Az -u így teljesen felszabadult az -um főnévképző konkrét semlegesnemet képző párjának, vö. Semlegesnem c. rész 2. megjegyzés.

² A reformált novial a hinter helyett bak alakot javasol, vö. Javított novial, 5. § Elöljárószavak.

³ A reformált novial az after helyett pos alakot javasol, vö. Javított novial, 5. § Elöljárószavak.

⁴ A reformált novial a határozói alakot, így az összetételekben használt formát is, kunu helyett ko-ban állapítja meg, vö. Javított novial, 5. § Elöljárószavak.