A novial

 

Az igeképzők

Mint fent megállapítottuk, élőlényeket jelentő szavakból nem képezhetünk közvetlenül igéket, ezért erre a célra átvettük a n. -ieren (dán -ere, némely esetben or. -ировать /-irovat'/) stb. végződésből az -ira igeképzőt: rego ‘király’, regira ‘(királyként) uralkodik’, regiro ‘(királyként való) uralkodás’; profetira ‘jövendöl, prófétál’, interpretira1 ‘tolmácsol’, koketira ‘kokettál, kacérkodik’, rivalira ‘rivalizál’, rebelira ‘fellázad, felkel’, vikariira ‘(tisztségében) helyettesít’.

Valamivé alakítást, változtatást, tételt kifejező igék képzésére két nemzetközileg elterjedt képzőnk van, mindkettőt használjuk a novialban; ezek: -isa (a. -ise v. -ize, fr. -iser, ol. -izzare, n. -isieren stb.) és -ifika (a. -ify > -ification, fr. -ifier, ol. -ificare, n. -ifizieren stb.). Ezekben az i-t felfoghatjuk melléknévvégződésnek, így a tényleges képzőnek csak a -sa és -fika toldalékokat tekintjük. Példák: realisa, idealisa, materialisa, modernisa, sterilisa, kristalisa, harmonisa, fanatisasimplifika, klarifika, verifika, justifika, sanktifika, rektifika, fortifika, falsifika, personifika, identifika.

Nyilvánvalóan előny, ha használhatjuk ezeket, valamint még más, további világszerte ismert igéket. Emiatt a novial felvette mindkét képzőt, de a novialt beszélőknek nem kell memorizálniuk, hogy melyik igéhez melyik képző járul: minden egyes esetben szabadon választhatunk közülük, ha nem jut eszünkbe a nemzetközileg elterjedt forma. Így egyrészről a simplisa és a klarisa megengedett a simplifika és a klarifika mellett, másrészről a modernifika is lehetséges a modernisa mellett. Megjegyzendő, hogy hasonló a helyzet az angolban, ahol az Anglicize ‘(el)angolosít’ és a Frenchify ‘(el)franciásít’ igék egymás mellett élnek.

Különbség tehető az elektrisa ‘elektromossággal feltölt’ (ill. képletesen: ‘izgalomba hoz’) és az eletrifika ‘villamosít (pl. vasutat)’ stb. igék között.

Itt egy dolgot meg kell jegyeznünk: ahelyett, hogy a simplifika igét képzett szónak tekintenénk, kezelhetjük két önálló szó, a simpli melléknév és a fika ige összetételének is. Más szóval, ezt azt jelenti, hogy egy ‘valamivé tesz, alakít; -tat, -tet’ jelentésű fika igét vonunk el ezekből a szavakból: me simplifika li prosedo ‘egyszerűsítem az eljárást’ = me fika li prosedo simpli ‘egyszerűvé teszem az eljárást’; lo fika sen marita felisi ‘boldoggá teszi a feleségét’; főnévi igenévvel műveltető szerkezetet kapunk: lo fika li kavale kurse ‘futtatja (futásra bírja) a lovat’ (= lo fika ke li kavale kurse ‘úgy tesz, hogy a ló fusson’). Ez a fika különbözik a fa ‘tesz, csinál’ igétől, és használata csak az itt megadott esetekre korlátozódik. (Szenvedő főnévi igenévvel is állhat: fika li libre bli binda ‘köttesd be a könyvet’ = fika li libre bindat, fika li bindere binda li libre.)

A két képző természetesen középfokú melléknévhez is járulhat: plubelisa ‘szebbé tesz’, minbelisa ‘kevésbé széppé tesz’, plubelifika ‘szebbé tesz’ stb.

A -fika igékkel: dormifika ‘elaltat’; de általában jobb az ilyen képzéseket két külön igére bontani.

Az -isa képző használatos a ‘nyújt, valamivel ellát, befed’ jelentésben is: alkoholisa ‘szeszesít, leitat’, orisa ‘bearanyoz’, stonisa ‘kővel fed, burkol’, butrisa ‘vajaz, vajjal beken’, armisa ‘felfegyverez’, illetve némileg lazább értelemben: organisa ‘organizál, szervez’, harmonisa ‘harmonizál, egyeztet’, orientisa ‘orientál, betájol’. Figyeljük meg, hogy az a. carbonize igének a nov. karbonisa-hoz hasonlóan két jelentése van: ‘szenesít, szénné alakít’, ill. ‘szénnel borít’.

Ez utóbbi jelentés az egyetlen, amiben az ido -izar előfordul, de a képző valójában sokkal kevésbé használatos ebben a jelentésben az etnikus nyelvekben, mint az elsőként említettben, melynek az ido -igar, eszp. -igi felel meg. A mi rendszerünkben az -isa-nak ezt a jelentését másodlagosnak tekintjük, és az -os-isa összetett képző egyfajta rövidítésként kezeljük: makulisa = makulosisa, fika makulosi.

Az -ad- olyan főnevekből lett átvéve, mint fr. promenade, canonnade, fusillade. Az eszperantóhoz és az idóhoz hasonlóan igékkel és igei főnevekkel használatos ismételt vagy folyamatos cselekvés kifejezésére: frapada ‘ütöget (több alkalommal megüt)’ (frapado ‘ütögetés’, frapo ‘[egyszeri] ütés’); kantada ‘énekelget, folyamatosan énekel’; parlada ‘folyamatosan beszél’.

A (latinból származó) -eska igékhez járulva a cselekvés vagy állapot kezdetét jelöli (azaz kezdőigét képez): dormieska ‘elalszik’, videska ‘látni kezd’, kurseska ‘futni kezd’, ameska ‘szerelembe esik’, rideska ‘nevetésben tör ki’; melléknévi tővel jelentése ‘valamilyen kezd lenni, valamilyenné válik’: aleska ‘elsápad, sápadt lesz’, oldeska ‘kezd megöregedni’. A megfelelő igei főnevek -o-ra végződnek: dormiesko ‘elalvás’ stb.; oldesko ‘kezdődő öregedés’.


A fordító lábjegyzetei

1 Ezzel szemben a Novial Lexikeben pont fordítva van: az interpreta ‘interpretál, tolmácsol, fordít’ ige az alapszó, melyből képződnek a további származékok, mint pl. interpretere ‘tolmács, fordító’.